Igal története

A település tényleges kialakulásának időpontját lehetetlen meghatározni.

Beszélni a községről az okleveles emlékek alapján lehet. A helytörténeti kutatások alapján az első írásos emlék Igalról1193-ból származik, de valószínűleg már 1193 előtt is lakott terület volt, amit a szántóföldekből előkerülő II. István korabeli pénzek is bizonyítanak.

A XI. században királyi birtok volt Igal és környéke, majd adományozás révén került egyházi tulajdonba. Egy XII. századi oklevél szerint Igal a tihanyi apátság birtoka. Egy 1211-es oklevél Igalt már ”villa”-ként vagyis faluként említi.

XIII-XIV. század között a falu nagyobb része a margitszigeti (nyulak szigete) apácáké, a kisebbik része a tihanyi apátság birtokában volt. A falu a kétféle egyházi birtok benépesülésével keletkezett. 1448-as oklevelek már ”oppidum”-ként, vagyismezővárosként említik Igalt.

Mátyás királytól 1462-ben kiváltságlevelet kapott és engedélyt arra, hogy évente négy alkalommal országos vásárt rendezzen. A török hódítás a XVI. században Igalt is elérte. Védekezésül az 1630-as években palánkvárat építettek az iszlám portyázások ellen.

Eszterházy Pál nádor feljegyzéseiben szerepel, hogy a töröktől az 1687-es esztendőben sikerült visszafoglalni Igalt. A csatározásokban a lakosság egy része meghalt, fogságba esett vagy elmenekült. Korábbi városiasodó jellege visszaesett a településnek, lélekszáma nagymértékben csökkent. Ekkoriban Igal hajdúvárosi rangot kapott. A címerben látható páncélos,  zászlót tartó kar is a hajdúkra utal.

A török hódoltság után a Batthyányik, majd a veszprémi püspökség birtoka lett Igal.

A Rákóczi-szabadságharc történetének egyik szomorú eseménye fűződik Igal históriájához. Vak Bottyán seregei itt ütköztek meg a császári csapatokkal és szenvedtek súlyos vereséget. A csatában katonai és polgári áldozatok egyaránt voltak s a település is súlyos károkat szenvedett, számtalan épület megrongálódót vagy leégett. A csata után a halottakat egy közös sírba temették, ide hordták halomba a romokat s az így keletkezett dombra kálváriát állított a közösség.

Az 1710-es években a település fejlődésnek indult. Somogy egyik legnépesebb mezővárosa lett. 1720-ban Igal lélekszáma kb. 1600 fő volt, fő foglalkozás a földművelés, az állattartás és a szőlőtermesztés volt. A XVIII. század második felétől már iskola is működik a helységben.

1772-es Megyei Közgyűlés jegyzőkönyve szerint Igal is járás, 59 falu és 3 mezőváros tartozik a körzetébe. A jobbágyfelszabadítás után lassan megindult a polgáriasodás, a település mezővárosi rangját elveszíti.

1900-ban mint nagyközséget tartják számon.1920-1930-as években fejlődött a legintenzívebben a nagyközség ipara és kereskedelme. A lakosság létszáma 1924-ben :2154 fő volt. Ebben az időben már postahivatal, malmok, vendéglők, tejfeldolgozó és téglaégető is működött Igalon. A II. Világháború előtt a MAORT (Magyar Amerikai Olajipari Rt.) kutatásokat folytatott a községben feltételezve, hogy olajra bukkannak, azonban a háború egy időre leállította a kutatást.1947-ben a régi vásártéren állították fel a fúrótornyot ám olaj helyett 651 méter mélységből 81 Celsius fokos melegvíz tört fel. Az 1960-as évek elejére egyre ismertebbé vált a víz gyógyító ereje, így megszületett a döntés a fürdő megépítésére. Az egész falu felbolydult a hírre és szakemberek irányításával kicsik és nagyok is segédkeztek az építésben. 1962 augusztus 20-án két medencével megnyitották az Igali Fürdőt. A fürdő közelében üdülőövezet épült ki megannyi kis nyaraló épülettel. A fürdő is bővült mind területileg mind pedig a medencék számát tekintve, míg elérte a jelenlegi méretét. Két beltéri, hét kültéri, (három gyermek és négy felnőtt) medence és egy hárompályás óriáscsúszda épült meg. 1990-től kistérségi központként több település igazgatását is ellátta Igal.

2001-ben a fürdő vize gyógyvízé lett minősítve, ami az addig is magas fürdőzők számát még tovább emelte.

2009.  július 1-én Igal városi címet kapott, így Somogy 16. városa lett.

2010-ben elkészült az ”Igal integrációs iskolabővítés project”, melynek keretén belül 450 millió forintos összköltségből megépült egy új étteremmel egybeépített konyha, egy új oktatási szárny és egy nagy, a közösségi rendezvények megtartására is alkalmas aula.

2011 szeptemberében megkezdődött az Igali-Gyógyfürdő eddigi legnagyobb beruházása, melyhez 200 millió forintos Uniós pályázati összeget nyert el a város. Az új létesítményben fedett gyermekmedence, sodró folyosóval ellátott élménymedence, amelyből lehetőség van kiúszni egy új külső medencébe, szaunavilág és minden igényt kielégítő 1000 fős öltöző is lesz.  Az új fürdőkomplexumot várhatóan 2012 júniusában adják át a nagyközönségnek.

->~o~<-

2012. június 15-én ünnepélyes keretek között, több száz fürdővendég és érdeklődő jelenlétében adták át a megszépült, újjáépült, kibővített Igali-Gyógyfürdőt. A megnyitást követő hétvégén is már nagyon sok pozitív visszajelzés érkezett a fürdőzők részéről az új beruházással kapcsolatban. Örömmel fogadták, hogy az új részleg átadásával egy időben csak minimálisan változtak a belépőjegy árak, viszont magukba foglalják az összes gyógy- és élménymedence, a szaunavilág és a hárompályás óriás csúszda használatát. Ezért elmondhatjuk, hogy ma az Igali-Gyógyfürdő az egyik legjobb ár-érték arányú gyógyfürdő komplexum Magyarországon. Igal, 2016. október 7-én kapta meg az ÁNTSZ OTH által kiállított gyógyhellyé minősítő határozatot, melynek köszönhetően a somogyi fürdőváros is csatlakozott az ország legelismertebb gyógyturisztikai célpontjai közé.

Jöjjön és próbálja ki Ön is a gyönyörű környezetben fekvő, színvonalas szolgáltatásokkal és varázslatos gyógyvízzel rendelkező Igali-Gyógyfürdőt.